Lukács Miklós mutatta be Bella Máté cimbalomversenyét Németországban

Zajos sikert aratott Bella Máté zeneszerző, Dobszay Péter karmester és Lukács Miklós cimbalomművész Németországban. A bemutatóról az alkotókat kérdeztük. A Theater & Philharmonie Thüringen több éven és több országon átívelő, nagyszabású koncertsorozatának részeként 2018 őszén a magyar zene került fókuszba. Bartók, Kodály, Weiner és Brahms kompozíciói mellett Bella Máté nagyzenekarra és cimbalomra írt műve, a Sounds of Generation Y Part II csendült fel két német városban, Altenburgban és Gerában november 14-én, 15-én és 16-án.
 
A darab egy korábbi zenekari kompozíció folytatása, amely a Magyar Rádió felkérésére készült 2015-ben. Bella Máté cimbalomversenye úgy emeli be a mai könnyűzene elemeit a komolyzene hangzásvilágába, ahogyan azt Bartók Béla és Kodály Zoltán tette a népzenével.„Úgy vélem, hogy a kortárs zene óriási problémákkal küzd: elöregedett a közönsége, és úgy nőtt fel az utóbbi néhány generáció, hogy nem sokat tudnak az elmúlt száz év klasszikus zenéjéről. Azon gondolkodtam, hogy miként lehetne megszólalni az Y, Z és az alfa-generációkat, akik már interneten keresztül jutnak információhoz, és fogyasztanak kultúrát” – avatott be Bella Máté a darab születésébe. – „Ezt a generációt nem érdeklik a szakzsargonok, egyetlen dolog érdekeli őket: hogy működjön, amit hallanak.” A zeneszerző szerint ők azok, akik rögtön más tevékenységbe kezdenek, ha nem tudják követni a zenét.

Bella Máté elmondta, hogy a szimfonikus zenekar ma már képes olyan hangszínekben megszólalni, ami az elektronikus zenei irányzatokra hasonlít. A most bemutatott Sounds of Generation Y Part II egyrészt a minimalizmus stílusát idézi, de motívumaiban, ritmikájában a svéd popzenéhez, például a Swedish House Mafiához, Aviciihez áll közel. Nem az volt a célom, hogy popzenét játsszon egy szimfonikus zenekar, hanem az, hogy a fiatalabb közönségnek ismerős legyen a zeném eszköztára – mondta. Ez egy olyan nyelv, amiből „valami nagyon friss tud létrejönni”.

A két részre osztott, nagyméretű zenekaron a puha effektusoktól az egész koncerttermet betöltő, nagyszabású akkordtömbökig, a hangszínskála minden árnyalata megszólal. A cimbalomszóló Lukács Miklós kivételes adottságait kihasználva mutatja meg, hogyan illeszkedhet a hangszer egy friss, mai zenei nyelvezetbe. „Kifejezetten neki komponáltam a művet” – mondta Bella Máté. – „A németországi felkérés egy cimbalomversenyre, a magyar kultúra eklatáns hangszerére szólt, de ezúttal el akartam kerülni annak folklórszerű karakterét, inkább úgy gondoltam rá, mint egy szintetizátorra.”

Dobszay Péter karmester így fogalmazott az ősbemutatóval kapcsolatban: „Két dologban rejlik a sikere: óriási dinamikai és hangszínskálát használ, illetve feszes, tömör a mondanivalója átadásában.”

A koncertsorozatot november 18-án egy kamarazenei koncert zárta, amelyen Horváth Balázs Playlist für meine Reise nach Gera című klarinétötösének ősbemutatójára is sor került. A kompozíció a Gera környékén alkotó klasszikuszene-szerzők korábbi műveinek részleteit dolgozza fel.

Ezt követően előadást tartott a magyar zenéről Prof. Dr. em. Fontana Eszter, amelyet egy pódiumbeszélgetés zárt az összes magyar résztvevővel. „Érdeklődő közönséget találtunk mindhárom koncerten, illetve az előadáson is, amely egészen Tinóditól a jelen korig mutatta be a magyar zenét” – összegezte Dobszay. A beszélgetésen Lukács Miklós beavatta a hallgatókat a cimbalom történetébe, amely ma már nem csak a folklórnak, hanem a jazznek és a kortárs klasszikus zenének is a része. Ez a hangszer egzotikumnak számít Nyugat-Európában.